|
 |
|
|
Fél/elem
Reszket kezem és
megbicsaklik fejem.
Szemem sötét,
hajam kihull.
Arcom végtelen,
fülem éktelen.
Hangom árnyhang,
árnyam fényhang.
Mellem beesik,
hasam összecsúszik.
Lábam kitörik,
térdem elfolyik.
Létem tovatűnt,
érzékem elrepült.
Előtted állok, Isten.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Végtelen 1. fejezet Egy régi kastély állt a falutól nem messze. Azt mondják régen hatalmas volt. A környék leggazdagabb földbirtokosa lakott benne. Régi legendák szólnak róla milyen csodálatos volt a birtok gazdája, s annak unokája. Ha a faluban bárkit megkérdeznénk, órákat tudnának zengeni a birtokról. Ám mikor az unoka esik szóba, mindenki rögtön elhallgat. Hírtelen gondja támad,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Végtelen 1. fejezet Egy régi kastély állt a falutól nem messze. Azt mondják régen hatalmas volt. A környék leggazdagabb földbirtokosa lakott benne. Régi legendák szólnak róla milyen csodálatos volt a birtok gazdája, s annak unokája. Ha a faluban bárkit megkérdeznénk, órákat tudnának zengeni a birtokról. Ám mikor az unoka esik szóba, mindenki rögtön elhallgat. Hírtelen gondja támad,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Babylon egerei
Vérem aludt, gömbölyü csöppjeit
szétgurítottam a kerek világba:
ők mennek, de én rab vagyok, tolongó
vágyakkal. - Szóljatok már! Óh, bizony
féltek saját szavatoktól, szemérmes
szűzek gyanánt. Ordítsatok szerelmet
vagy pénzt még inkább, báva szeretői
a Pénz sín-karja közt doromboló
fiktív arannyal pereces világna... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Altató
Hallgasd, a csillagok mesélnek,
Húrtalan lantjukon zenélnek,
Meggyújtják bennem a lángodat,
Ők is őrzik az álmodat.
2001. augusztus 13.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Emlékek börtöne
Az emlékek börtönére hét lakat került,
Amint a szívembe a bánat pengéje merült,
Az első lakat foglya a bánat s a magány;
fészkétől megfosztott vándorló madár.
A második őrzi a sötét, agg félelmet;
karókkal tűzdelt feneketlen vermet.
A harmadik lakat az örömre veretett;
szörnyű úr az, ki sohasem nevetett.
A negyedik ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Az igen-igen-igen-igen szegény ember
I.
Egyszer volt, hol nem volt, Tátrán, Fátrán, Mátrán, de tán még a Kárpátok-hátán is túl volt egyszer egy igen-igen-igen-igen szegény ember. Ennek az igen-igen-igen-igen szegény embernek annyi gyereke volt, mint ahány betüje lesz ennek a mesének.
Ez az igen-igen szegény ember télen havat lapátolt. Nyáron aratásra járt. De b... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A TÉLI ESTÉK
Hova lett a tarka szivárvány az égről?
Hova lett a tarka virág a mezőkről?
Hol van a patakzaj, hol van a madárdal,
S minden éke, kincse a tavasznak s nyárnak?
Odavan mind! csak az emlékezet által
Idéztetnek föl, mint halvány síri árnyak.
Egyebet nem látni hónál és fellegnél;
Koldussá lett a föld, kirabolta a tél.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Óh, szánj meg engem! óh, ne csábíts!
Óh, szánj meg engem! óh, ne csábíts!
Én nem hozzád való vagyok.
Az én vergődő bús szivemmel,
Neked nem illik játszanod.
Nehéz, nagy harcz után lemondtam
Én rólad és kerültelek.
Mért mentem hozzád akkor egyszer,
Óh, mért találkozám veled!
Tudtam, meg fogsz jelenni;... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Hans Christian Andersen meséi
A RONGYOK
Odakinn a gyár előtt batyuba kötött rongyok halma tornyosodott. A rongyokat a világ négy tájáról szedték össze; minden darabkának megvolt a maga története, s a maga nyelvét beszélte, csak persze nem lehetett egyszerre valamennyit hallani. Voltak köztük hazai rongyok is, külországiak is. Ott egy dán rongy hever egy ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Móricz Zsigmond
Árvácska
MÁSODIK ZSOLTÁR
Egész héten nem lehetett hasznát venni a kis lánynak. Mindig fájtak a kis ujjai, legjobban a jobb kéz hosszú középső ujja meg a bal kezén a hüvelykujjacska. Nagy piros égések voltak rajta, hozzá se lehetett nyúlni, csak mindig fájt, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Márai Sándor:
Sértődött vers
Én nem akartam, istenem -
S nem kérem, hogy segíts nekem
Gyanútlan érkeztem, meleg
Szavakkal is kerestelek
Nevetgéltem a nap alatt
Tagadva sem tagadtalak
Szándék nélkül és kedvesen
Szólítottalak: "Kedvesem"
Szájamban jó íz volt neved
Fűnek-fának ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Istóczy Győző: 12 RÖPIRAT I. évfolyam II. szám
1880. november 15.
Válaszul a zsidó reactiónak.
Ha valakinek még kézzelfogható bizonyítékra lenne szüksége arra nézve, hogy az antisemitismus ügye hazánkban minő nagy haladásokat tett: az előtt első sorban utalhatnánk azon jelentőségteljes tényre, hogy az antisemitismus ügyéne... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Sziasztok!
Nekem is van 1 anyósom(bár ne lenne:))
Leköltöztünk hozzá falura,mert a városi retek életből elegem lett.Jó levegő,csend,nyugi...ezek vonzottak.
a jó levegőről annyit h esténként,mivel csatornázás nincs, a dombon lakók engedik a pöcét és vidám f*sszagban úszik az egész falu...tök jó:))
Ezt még vhogy elviselem,nem vok finnyá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Vérem aludt, gömbölyü csöppjeit
szétgurítottam a kerek világba:
ők mennek, de én rab vagyok, tolongó
vágyakkal. - Szóljatok már! Óh, bizony
féltek saját szavatoktól, szemérmes
szűzek gyanánt. Ordítsatok szerelmet
vagy pénzt még inkább, báva szeretői
a Pénz sín-karja közt doromboló
fiktív arannyal pereces világnak!
Ő készen kínálja testét... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
TAVASZ A FALUBAN
Pufók felhők, dalos fuvalmak,
Foltos fény-mezők a mezőkön,
Kínok a szívben. Ő jön, ő jön,
A szent Tavasz. Ideragyognak
Messze szivek és messze faluk.
Multból az ember s szántott kertből
Kukacot kapar a tyúk.
Hát jönni fog megintlen újra,
Újra uszítva, hitegetve?
Ősz lesz megint. Kinek van ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Én nem akartam, istenem -
S nem kértem, hogy segíts nekem
Gyanútlan érkeztem, meleg
Szavakkal is kerestelek
Nevetgéltem a nap alatt
Tagadva sem tagadtalak
Szándék nélkül és kedvesen
Szólítottalak: "Kedvesem"
Szájamban jó íz volt neved
Fűnek-fának dicsértelek
Nem is akartam semmi mást:
Jó sz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szabó Dezső: A népképviselet problémája
Publicisztika
E fejtegetés semmi részletében sem érinti a mai magyar parlamentet. Összegezése azoknak a tanulságoknak, melyeket 1867 óta a végzetes magyar politikai élet nyújtott. Az a végzetes politikai élet, melynek végén kikerülhetetlenül, a természeti okozatosság könyörtelen logikájával várt az összeom... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Gyóni Géza - Levelek a Kálváriáról II
1917, Krasnojarsk
1. LEVÉL
Levelek jönnek... (Csak én nem kapok.)
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Most ugranék a történetben, drága Jane.
Ettől kezdve a török Magyarország nyugati részébe vonult, mi meg hol a nyomába szegődtünk, hol hátráltunk előle. Már nemzetközi hadsereg voltunk, velünk a bádeni őrgróf, a württembergi herceg, és ki tudja, hány európai előkelőség - meg egy erős francia alakulat. Együtt szégyelltük magunkat a visszavonulás miatt.
A ... |
|
|
|
|
|
